északi fény l. szókapcsolatként az alábbi szócikkben

északi mn és fn 

I. mn 18A6

1. ’észak felé eső 〈irány〉, ill. ilyen irányú 〈fekvés, tájolás〉’ ❖ Belgrádnak egy réſzét, és éjszaki, ’s nap-nyugoti fekvését jol lehetett látni (1796 Teleki Domokos¹ 7344006, 134) | A’ Szoszva és Szigva mellékein, mellyek éjszakiabban fekszenek (1863 Hunfalvy Pál C2147, 62) | Legsúlyosabb a [fagyrepedések miatti] kár a völgyekben, lápokban és az ezekre futó, északi v. keleti kitettségű hegy- és dombhátakon (1958 Kovács Gábor CD52) | A kápolnától északi irányban – a temető kerítésén belül – van a kálvária is (1978 Jung Károly 1073002, 160) | a ház utca felőli oromzata északi tájolású (2000 Lakáskultúra CD39).

1a. (kötött szókapcsolat részeként) (rég) ’〈az észak égtájjal 45°-os szöget bezáró mellékégtájak megnevezésében〉’ ❖ az Orſzágnak nagy réſzében meg ráſzkódott a’ föld, éſzaki napkelet fell, déli napkelet felé (1792 Magyar Hírmondó 7444077, 130) | a’ többi következendők [ti. földrengések] is mind éſzaki nap nyugotrúl tapaſztaltattak (1809 Varga Márton 8510008, 254) | áll az 1828-ban épülni kezdett ház a Szép utca éjszaki nyugati szegletében (1831 Kazinczy Ferenc 7163032, 573) | egyedűl ők [ti. a román püspökök] lévén keresztyének az egész éjszaki keleten (1879 Hunfalvy Pál CD57).

2. (földrajzi v. csillagképnév előtagjaként is) (Föld v. Csill is) ’〈a Föld v. az éggömb, ill. a földrajzi koordináta-rendszer részeként:〉 a déli félgömbbel átellenes 〈félgömb〉, ill. ahhoz tartozó v. ott tapasztalható’ ❖ az éjſzaki Poluſtól fogva az alsó Poluſig (1783 Győrffy József¹ ford.–Holberg C1967, 3[r]) | nyári nyúgotra látunk hét csillagot félkarikába, ez az Északi Korona (1827 Fazekas Mihály C1701, 60) | létezik egy illyen az északi sarktól az egyenlitőhez nyomuló légfolyam (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Ázsia a legészakibb szélességektől az Egyenlítőig ér (1926 TolnaiÚjLex. C5718, 294) | Századunk folyamán az északi félgömb átlaghőmérséklete fél fokkal emelkedett (1996 Magyar Hírlap CD09) északi fény ’északfény’ ❖ pompás Látſzat az Éſzakifény (aurora borealis); a’ mellyet néha, kivált télen, éſzak felé, mikor tiſzta a’ Leveg különben, vereſſes és sárgálló, hoſſzú, lobogó súgárokkal látunk (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 163) | Celsius foglalkozott a fényerősség mérésével, az északi fénynyel, a Jupiter-holdak elméletével és a római láb nagyságának meghatározásával (1893 PallasLex. CD02) | Ritkán láttuk az északi fény égi szépségét. Mert az csak akkor fénylett, mikor már éji éjjel volt, s nekünk nem volt kedvünk kimenni a hidegre a szélbe (1962 Lengyel József 9395001, 208) | kizártnak tartottuk, hogy a jelenséget [ti. az 1983. január 11-én észlelt fényjelenséget] távoli tűzvész vagy északi fény keltette volna (2004 Természet Világa CD50) északi hajnal (rég) ’ua.’ ❖ a gőzt a’ föld alatt járó ’s oda fel érö Nap sugár meg-világosítja mint a’ szivárványt. Ez éjszaki hajnal nevet visel (1775 Molnár János C3198, 91) | mikor éſzaki hajnal vagyon, akkor a’ levegőben élektromi munkák mennek végben (1803 Fábián József 7101029, 155) | Mintha az átelleni gömbölyű hegy mögül akarna feltámadni a nap: nem is a nap, az északi hajnal inkább, az egész ég tűzvilágban lángol (1886 Jókai Mór CD18) északi pont (kissé rég) ’egy adott megfigyelőhelyhez tartozó délkörnek, az ún. égi meridiánnak és a csillagászati horizontnak az a metszéspontja, amelyhez legközelebbi fényes égitest a Sarkcsillag, ha ez a megfigyelőhely az Arktisz területére eső földi pólus (közelében levő hely); északpont’ ❖ Le-írattatik a’ mágnes-knek találtatása, annak az Éſzaki ponttól való el hajlása, ’s a’ vele való élés (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 354) | Az eszköz egy vonalban mozoghat föl és alá, mely vonal származik, ha a déli és északi pontot egymással összekötjük (1881 Vasárnapi Újság C7395, 491) | Északi pont, a délkör és a horizont metszési pontja, mely a nálunk látható égi pólus oldalán fekszik. A négy világtáj egyike, mágnestű segítségével jelölhető ki (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 17).

2a. (földrajzi név előtagjaként is) ’〈(hasonló) terület(ek), természeti képződmény(ek), építmény(ek) stb.〉(a másiktól v. a többitől) észak(abb)ra eső 〈része, pontja v. tagja〉’ ❖ a’ hideg éſzaki tartományokban lévö lakoſok (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 471) | ugyanazon temetkezési mód, ugyanazon műemlékek, ugyanazon védépítmények hazánkon kivűl egész Európában, sőt északi Afrikában is előfordulnak (1868 Rómer Flóris CD57) | Az északi láthatáron látszott közeledni valami rejtélyes sötétség (1884 Jókai Mór CD18) | a nyugati és északi [vég]várak magyar őrsége (1928 Szekfű Gyula CD42) | [motorcsónakkal] kimentek a tó északi részére (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 23) | az Északi-középhegységben élő unkapopulációk (1995 Magyarország állatvilága CD14).

2b. ’északon élő v. onnan való 〈személy v. nép〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉’ ❖ Nap nyugati népek téttettek raboknak, Éjſzaki Nemzetek ſzabad Polgároknak (1772 Orczy Lőrinc C0794, 29) | igy beszélt a szemtelen északi férfiu, és excellentiád – bocsássa meg e kitételt, – elég gyenge volt a moskaui jegesmedvének ezen czélzatos nyilatkozatát rosz neven venni (1870 Papp Miklós ford.–Széchenyi CD1501) | A francia fajta Délről táplálkozik, többet olvaszt magába a latin rokonokból, mint az északibb germán népekből (1905 Ady Endre CD0801) | A mi északi szépségünk és a déli szépség valami különleges, csodás ötvözete volt ez a nő (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418001, 50) | Egy professzor [ti. az Európai Bizottság elnökévé választott olasz Romano Prodi], aki „délről” érkezett, de „északi” karakterrel és megkérdőjelezhetetlen politikai integritással (1999 Figyelő CD2601) | A Harem étterem északi vendégei egyetlen nullát reklamáltak, szerintük maximum 5800 euróért fogyasztottak (2002 Magyar Hírlap CD09).

2c. (kötött szókapcsolat részeként faj- és alfajnévben is) ’északon honos, ill. elterjedt 〈állat v. növény〉’ ❖ Rennthier nevü Éſzaki Szarvaſok’ formája: haſzna (1787 Mátyus István C3069, 128) | északi gabonafajaink törzs növényei (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Északi pinty (állat, Montifringilla nivalis L., hópinty, északi sármány) (1894 PallasLex. CD02) | Csak tisztán tropikus és magas északi állatok érik be talán évenként egyszeri, fokozatos és lassú vedléssel (1929 Az állatok világa ford. CD46) | van a sziklának egy érdekes lakója, az északi fodorka, mely a nélkülözés bajnoka (1995 Természet Világa CD50).

2d. ’északon jellemző, ott történő v. létrejött, ill. ilyen térséggel kapcs., azt érintő, oda irányuló 〈esemény, folyamat, tevékenység stb.〉’ ❖ A’ régi Romaiak, Görögök, Égyiptombéliek, ’Sidók, Perſák […] bv ruhákban, nadrág, ſalavári nélkül, többire mezitláb és hajadon fvel jártak. Alkalmatoſabbnak tettzett az Éſzaki ſzk ruháknál e’ nékik (1786 Mátyus István 7222012, 366) | az éjszaki ballada újraéledése napjainkban (1856 Arany János C6505, 32) | Az ellenreformáció tehát egyúttal az északi fejlődés nagyszerű hatása a délire is (1936 Hajnal István CD42) | a magyar Vörös Hadsereg ragyogóan megszervezett és végrehajtott északi hadjárata (1969 Papp István CD52) | a kézműiparra és az északi kereskedelemre berendezkedett Bártfa (2001 Takács Péter² CD36).

3. ’észak felől érkező, ill. onnan származó’ ❖ ha ſzáraz id és éſzaki ſzell uralkodik (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 301) | [az Alpok hegyei] sohasem nyujtottak tartós védelmet északi betörések ellen (1899 Nagy képes világtörténet CD03) | Az olasz barokk vert csipke már északi hatást mutat (1925 MűvészetiLex. C6812, 221) | a dingó északi bevándorlónak tekinthető, mely előbb egész Ausztráliában elterjedt volt, de Tasmániát nem érte el (1929 Az állatok világa ford. CD46) | Fidel Castro belpolitikai értelemben évtizedek óta az „északi veszélyből” él (2006 Népszabadság máj. 4. C7854, 3).

II. fn 1A3 (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban)

’északon, vmely földrésznek, országnak v. területnek ebbe az irányba eső részén élő népesség, ill. ilyen népességhez tartozó személy v. csoport’ ❖ Az Uj Világiak a’ Déli ſzigetekben feketés sárgák, nagyhajuak, teſteket ſok ſzinekre feſtik, eröſſen ſzörösök, tsalárdok, bálvány imádok, nagy tsetsüek a’ Hottentoták, tsudálatoſok, és külömbbözök a’ töbiek-is, vagy fél vagy egéſz mezitelenek. Az Éſzakiak aprok, fejérebbek, ſanyarán élök, bör köntösbe járnak (1796 Parnasszusi időtöltés 7036020, 18) | [Tirol rétoromán részén] a déliek heves, meg az éjszakiak hidegebb vérének keverékéből alakúlt jellemű nép míveli e földet (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a különös északi [ti. Strindberg] jobban gyűlöli a nőt, mint teszem Herczeg Ferenc (1905 Juhász Gyula¹ 9284808, 32) | [Franciaországban] az északiak, azaz a Loire-tól északiak lenézik a délit, aki napi egy óra munka után rohan a kávéházba, a kocsmába, s a nőkhöz (1939 Cs. Szabó László CD10) | kicsit meg is lep az északiak, valamint a németek és az angolok búcsúja [ti. a labdarúgó Európa-bajnokságtól] (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: északias.

Vö. CzF. éjszaki; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. észak; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

északi fény - lásd szókapcsolatként az alábbi szócikkben
északi melléknév és főnév
I. melléknév 18A6
1.
észak felé eső 〈irány〉, ill. ilyen irányú 〈fekvés, tájolás〉
Belgrádnak egy réſzét, és éjszaki, ’s nap-nyugoti fekvését jol lehetett látni
(1796 Teleki Domokos¹)
A’ Szoszva és Szigva mellékein, mellyek éjszakiabban fekszenek
(1863 Hunfalvy Pál)
Legsúlyosabb a [fagyrepedések miatti] kár a völgyekben, lápokban és az ezekre futó, északi v.vagy keleti kitettségű hegy- és dombhátakon
(1958 Kovács Gábor)
A kápolnától északi irányban – a temető kerítésén belül – van a kálvária is
(1978 Jung Károly)
a ház utca felőli oromzata északi tájolású
(2000 Lakáskultúra)
1a. (kötött szókapcsolat részeként) (rég)
〈az észak égtájjal 45°-os szöget bezáró mellékégtájak megnevezésében〉
az Orſzágnak nagy réſzében meg ráſzkódott a’ föld, éſzaki napkelet fell, déli napkelet felé
(1792 Magyar Hírmondó)
a’ többi következendők [ti. földrengések] is mind éſzaki nap nyugotrúl tapaſztaltattak
(1809 Varga Márton)
áll az 1828-ban épülni kezdett ház a Szép utca éjszaki nyugati szegletében
(1831 Kazinczy Ferenc)
egyedűl ők [ti. a román püspökök] lévén keresztyének az egész éjszaki keleten
(1879 Hunfalvy Pál)
2. (földrajzi v. csillagképnév előtagjaként is) (Föld v. Csill is)
〈a Föld v. az éggömb, ill. a földrajzi koordináta-rendszer részeként:〉 a déli félgömbbel átellenes 〈félgömb〉, ill. ahhoz tartozó v. ott tapasztalható
az éjſzaki Poluſtól fogva az alsó Poluſig
(1783 Győrffy József¹ ford.Holberg)
nyári nyúgotra látunk hét csillagot félkarikába, ez az Északi Korona
(1827 Fazekas Mihály)
létezik egy illyen az északi sarktól az egyenlitőhez nyomuló légfolyam
(1854 Vasárnapi Újság)
Ázsia a legészakibb szélességektől az Egyenlítőig ér
(1926 TolnaiÚjLex.)
Századunk folyamán az északi félgömb átlaghőmérséklete fél fokkal emelkedett
(1996 Magyar Hírlap)
északi fény
pompás Látſzat az Éſzakifény (aurora borealis); a’ mellyet néha, kivált télen, éſzak felé, mikor tiſzta a’ Leveg különben, vereſſes és sárgálló, hoſſzú, lobogó súgárokkal látunk
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
Celsius foglalkozott a fényerősség mérésével, az északi fénynyel, a Jupiter-holdak elméletével és a római láb nagyságának meghatározásával
(1893 PallasLex.)
Ritkán láttuk az északi fény égi szépségét. Mert az csak akkor fénylett, mikor már éji éjjel volt, s nekünk nem volt kedvünk kimenni a hidegre a szélbe
(1962 Lengyel József)
kizártnak tartottuk, hogy a jelenséget [ti. az 1983. január 11-én észlelt fényjelenséget] távoli tűzvész vagy északi fény keltette volna
(2004 Természet Világa)
északi hajnal (rég)
ua.
a gőzt a’ föld alatt járó ’s oda fel érö Nap sugár meg-világosítja mint a’ szivárványt. Ez éjszaki hajnal nevet visel
(1775 Molnár János)
mikor éſzaki hajnal vagyon, akkor a’ levegőben élektromi munkák mennek végben
(1803 Fábián József)
Mintha az átelleni gömbölyű hegy mögül akarna feltámadni a nap: nem is a nap, az északi hajnal inkább, az egész ég tűzvilágban lángol
(1886 Jókai Mór)
északi pont (kissé rég)
egy adott megfigyelőhelyhez tartozó délkörnek, az ún. égi meridiánnak és a csillagászati horizontnak az a metszéspontja, amelyhez legközelebbi fényes égitest a Sarkcsillag, ha ez a megfigyelőhely az Arktisz területére eső földi pólus (közelében levő hely); északpont
Le-írattatik a’ mágnes-knek találtatása, annak az Éſzaki ponttól való el hajlása, ’s a’ vele való élés
(1789 Mindenes Gyűjtemény)
Az eszköz egy vonalban mozoghat föl és alá, mely vonal származik, ha a déli és északi pontot egymással összekötjük
(1881 Vasárnapi Újság)
Északi pont, a délkör és a horizont metszési pontja, mely a nálunk látható égi pólus oldalán fekszik. A négy világtáj egyike, mágnestű segítségével jelölhető ki
(1926 TolnaiÚjLex.)
2a. (földrajzi név előtagjaként is)
(hasonló) terület(ek), természeti képződmény(ek), építmény(ek) stb.〉 (a másiktól v. a többitől) észak(abb)ra eső 〈része, pontja v. tagja〉
a’ hideg éſzaki tartományokban lévö lakoſok
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
ugyanazon temetkezési mód, ugyanazon műemlékek, ugyanazon védépítmények hazánkon kivűl egész Európában, sőt északi Afrikában is előfordulnak
(1868 Rómer Flóris)
Az északi láthatáron látszott közeledni valami rejtélyes sötétség
(1884 Jókai Mór)
a nyugati és északi [vég]várak magyar őrsége
(1928 Szekfű Gyula)
[motorcsónakkal] kimentek a tó északi részére
(1952 Németh Andor ford.Dreiser)
az Északi-középhegységben élő unkapopulációk
(1995 Magyarország állatvilága)
2b.
északon élő v. onnan való 〈személy v. nép〉, ill. arra jellemző 〈sajátosság〉
Nap nyugati népek téttettek raboknak, Éjſzaki Nemzetek ſzabad Polgároknak
(1772 Orczy Lőrinc)
igy beszélt a szemtelen északi férfiu, és excellentiád – bocsássa meg e kitételt, – elég gyenge volt a moskaui jegesmedvének ezen czélzatos nyilatkozatát rosz neven venni
(1870 Papp Miklós ford.Széchenyi)
A francia fajta Délről táplálkozik, többet olvaszt magába a latin rokonokból, mint az északibb germán népekből
(1905 Ady Endre)
A mi északi szépségünk és a déli szépség valami különleges, csodás ötvözete volt ez a nő
(1948 Makai Imre ford.Gogol)
Egy professzor [ti. az Európai Bizottság elnökévé választott olasz Romano Prodi], aki „délről” érkezett, de „északi” karakterrel és megkérdőjelezhetetlen politikai integritással
(1999 Figyelő)
A Harem étterem északi vendégei egyetlen nullát reklamáltak, szerintük maximum 5800 euróért fogyasztottak
(2002 Magyar Hírlap)
2c. (kötött szókapcsolat részeként faj- és alfajnévben is)
északon honos, ill. elterjedt 〈állat v. növény〉
Rennthier nevü Éſzaki Szarvaſok’ formája: haſzna
(1787 Mátyus István)
északi gabonafajaink törzs növényei
(1858 Vasárnapi Újság)
Északi pinty (állat, Montifringilla nivalis L.Linnaeus, hópinty, északi sármány)
(1894 PallasLex.)
Csak tisztán tropikus és magas északi állatok érik be talán évenként egyszeri, fokozatos és lassú vedléssel
(1929 Az állatok világa ford.)
van a sziklának egy érdekes lakója, az északi fodorka, mely a nélkülözés bajnoka
(1995 Természet Világa)
2d.
északon jellemző, ott történő v. létrejött, ill. ilyen térséggel kapcs., azt érintő, oda irányuló 〈esemény, folyamat, tevékenység stb.〉
A’ régi Romaiak, Görögök, Égyiptombéliek, ’Sidók, Perſák […] bv ruhákban, nadrág, ſalavári nélkül, többire mezitláb és hajadon fvel jártak. Alkalmatoſabbnak tettzett az Éſzaki ſzk ruháknál e’ nékik
(1786 Mátyus István)
az éjszaki ballada újraéledése napjainkban
(1856 Arany János)
Az ellenreformáció tehát egyúttal az északi fejlődés nagyszerű hatása a délire is
(1936 Hajnal István)
a magyar Vörös Hadsereg ragyogóan megszervezett és végrehajtott északi hadjárata
(1969 Papp István)
a kézműiparra és az északi kereskedelemre berendezkedett Bártfa
(2001 Takács Péter²)
3.
észak felől érkező, ill. onnan származó
ha ſzáraz id és éſzaki ſzell uralkodik
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[az Alpok hegyei] sohasem nyujtottak tartós védelmet északi betörések ellen
(1899 Nagy képes világtörténet)
Az olasz barokk vert csipke már északi hatást mutat
(1925 MűvészetiLex.)
a dingó északi bevándorlónak tekinthető, mely előbb egész Ausztráliában elterjedt volt, de Tasmániát nem érte el
(1929 Az állatok világa ford.)
Fidel Castro belpolitikai értelemben évtizedek óta az „északi veszélyből” él
(2006 Népszabadság máj. 4.)
II. főnév 1A3 (hat ne-vel, rendsz. tbsz-ban)
északon, vmely földrésznek, országnak v. területnek ebbe az irányba eső részén élő népesség, ill. ilyen népességhez tartozó személy v. csoport
Az Uj Világiak a’ Déli ſzigetekben feketés sárgák, nagyhajuak, teſteket ſok ſzinekre feſtik, eröſſen ſzörösök, tsalárdok, bálvány imádok, nagy tsetsüek a’ Hottentoták, tsudálatoſok, és külömbbözök a’ töbiek-is, vagy fél vagy egéſz mezitelenek. Az Éſzakiak aprok, fejérebbek, ſanyarán élök, bör köntösbe járnak
(1796 Parnasszusi időtöltés)
[Tirol rétoromán részén] a déliek heves, meg az éjszakiak hidegebb vérének keverékéből alakúlt jellemű nép míveli e földet
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a különös északi [ti. Strindberg] jobban gyűlöli a nőt, mint teszem Herczeg Ferenc
(1905 Juhász Gyula¹)
[Franciaországban] az északiak, azaz a Loire-tól északiak lenézik a délit, aki napi egy óra munka után rohan a kávéházba, a kocsmába, s a nőkhöz
(1939 Cs. Szabó László)
kicsit meg is lep az északiak, valamint a németek és az angolok búcsúja [ti. a labdarúgó Európa-bajnokságtól]
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: északias
Vö. CzF. éjszaki; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. észak; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások